A Sör Világnapja
avagy, Csaka Pince Sörvacsora
a Sör Napján a Zirci Apátsági Manufaktúra söreivel
Kérsz egy jópofa sört?
A sörről mindenkinek eszébe jut valami. Egy nyári este, sütögetés a barátokkal, sátorozás a Balaton partján, későig nyúló beszélgetsek a teraszon. Úgy ahogy a jó bor, a finom sör is az évek alatt, italkultúrává nőtte ki magát. Ünnepeljük együtt a sör napját!
A világ több száz eltérő sörmárkája közül szinte mindegyiknek ugyanaz a négy elem az alapanyaga. A maláta, a komló, az élesztő és a víz.
Ezen alapanyagok fajtáinakkiválasztása határozza meg a kész sör jellegét, ízét, színét és erejét.
Maláta
A sör legfontosabb alapanyaga a malátázott árpa. De nem csak árpát lehet felhasználni, hanem búzát, zabot, vagy akár rozst is. A malátázott árpát először vízbe áztatja a malátakészítő, majd egy meleg helyiségben elteríti. Ez csírázást fog eredményezni, ami által a szemekben aktiválódnak bizonyos enzimek és a magban lévő keményítőt cukorrá és fehérjévé alakítják. Ez után következik a gabona szárítása, ezzel megakadályozva, hogy a magból növény legyen. Az, hogy a malátázás folyamatát hogyan végezzük el, nagymértékben befolyásolja majd a készített sör ízét, színét és aromáját. Malátafajták: aranymaláta, világos maláta, csokoládémaláta, kristálymaláta, bajor maláta, búzamaláta, bécsi maláta, feketemaláta.
Komló
A sör legfontosabb fűszere több mint 1000 éve a komló. Természetesen a komlón kívül még sokféle növényt, fűszert használnak a sör ízesítésére, de tény, hogy a komló virága a sör legrégibb fűszere. A komló mérsékelt égövön termő kétlaki növény, amelynek csak a nőivarú virágát használják sörfőzéshez. Ez adja a sör jellegzetes keserű aromáját.
Élesztő
A XV. századig a serfőzők nem ismerték az élesztő jelenségét és működésmódját. A különböző alapanyagokból összeálló édes lé úgy erjedt meg, mint a lehullott gyümölcs. Ezeket a söröket nevezzük ma spontán erjesztésű söröknek. Egy dán tudós, Emil Hansen fejtette meg a rejtélyt. Rájött, hogy a sör tartósságának eltérései az alacsony hőmérsékletű erjesztésnek és a sörléhez hozzáadott élesztőnek köszönhető. Az élesztő nem más, mint egy egysejtű organizmus, amely a cukrot alkohollá és szén-dioxiddá bontja. Ez az alapanyag határozza meg a kész sör jellegét.
Víz
A hagyományos sörök 85-95%-a víz, amelynek összetétele jelentősen befolyásolja a sör ízét. A sörfőzéshez használt vizet kutak, források, valamint vízművek szolgáltatják, amely folyókból és a talajból szerzi a vizet. A víz minősége és összetétele különböző területeken más-más lehet. A sör jellegét pedig elsősorban a vízben található ásványok és sók határozzák meg. A kemény víz ideális az ale típusú sörökhöz, a lágy víz pedig a lager típusú sörök gyártásához megfelelő. A sörfőzdékben sok eljárást ismernek arra, hogyan változtassák meg a rendelkezésükre álló víz jellegét az egyes sörfajtáknak megfelelően.
Még egy kis érdekesség
A sör és a sörgyártás folyamata több ezer éves múltra tekint vissza, szinte egyidős a civilizációval. Kezdetleges sörfajták megjelentek már az ókori Egyiptomban és Babilóniában is,
azonban az ókori és kora középkori söröket inkább árpalének kellene nevezni, mintsem sörnek, mert hiányzott belőlük a komló.
Később Európában is meghonosodott a sörkészítés. Az öreg kontinensen a sörfőzés hagyománya nagyban kapcsolódik a kolostorokhoz.
A szerzetesek sokat javítottak a sörfőzés technikáján, úgy tartják, hogy ők terjesztették el Nyugat-Európában a komlót a sör ízesítéséhez. Szintén a kolostorokban főztek nagyobb, piaci mennyiségeket, később ezekből a tapas ztalatokból fejlődtek ki a 14. században a sörfőző céhek.
Angliában a tömeges sörfőzés VIII. Henrik uralkodásától virágzott fel, s ekkortól terjedtek el a felső erjesztésű (ale) fajták. Bajorországban már 1516-ban sörtisztasági törvényt hoztak, ami szabályozta, hogy sör kizárólag maláta, komló, élesztő és víz hozzáadásával készülhet, adalékanyagok nélkül. A középkor végi serfőző céhek az ipari forradalom során átadták a helyüket serfőzdéknek, amik idővel sörgyárakká nőttek.
Az utóbbi évtizedekben a felvásárlások nyomán nagy sörkonszernek jöttek létre.
Manapság újra virágzik a házi és kisüzemi sörfőzés, gyors ütemben fejlődik a kézműves sörök repertoárja.
A sör a legrégebbi írásos emlékek szerint 1152 óta velünk, magyarokkal van. Az évszázadok során főztük háznál, uradalmakban, céhekben, majd városi sörfőzdékben. A reformkor elhozta a ’seresszabadságot’ és 1843-ban megnyílt az út az ipari sörfőzés előtt. Manapság a magyar söripar négy hazai gyárában évente több mint 6 millió hektoliter sört termelnek. (forrás: sorszovetseg.hu)
Egy sör nem sör!
Gyertek és ünnepeljük együtt a Sör Napját a Zirci Apátsági Manufaktúra söreivel!
A sörmanufaktúra sörmestere, Kovács Krisztián kíséri végig a sörkülönlegességeket és a hozzá válogatott menüt, amit a Csaka kedvenc séfje, Edőcs Gábor készít nekünk az este folyamán.
- vendégváró: Bajor perec
Zirci Apátsági Pils (szűrt világos pilzeni)
- meleg előétel: Fehér grillkolbász sörös bundáskenyérrel és édes magos mustárral
Zirci Apátsági Búza (szűretlen belga witbier)
- leves: Korianderes sörös tarkabab krémleves angol zellerrel
Zirci Levendulás (szűretlen levendulás witbier)
- főétel: Sörben sült tarja komlós-komlós-malátás bulgurral
Zirci Apátsági Havaska (szűretlen fűszeres barna)
- desszert: Darafelfújt gyümölcsös malátaöntettel
Zirci Apátsági Belga (szűrt félbarna apátsági)
időpont: 2018.04.06. 18:30
Jelentkezés: e-mailben 2018.04.04.-ig a csakapince@gmail.com-on!
Ár: 10.990Ft/fő, mely tartalmazza a menüt, a söröket, az ásványvizet és a kávét.
Helyek korlátozott számban. Ne maradj le!